Ukrainian  Magyar  English  German  Czech  Russian 
 
Interaktív térkép
 
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

 
 
 
További események

Hírlevél felíratkozás

 
Hírlevél nyelve: Kötelező
 
 

Huszt

1) Általános tudnivaló 

Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye. A város Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre, a Nagy-ág és a Husztica patak tiszai torkolatánál épült. Körösös és Túlnagyágtelep tartozik hozzá.

2001-ben 31 900 lakosából 28 500 ukrán (és ruszin), 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt.

2) Történelem   

Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (= kendő) főnévből a völgykatlan formájáról ahol fekszik.

1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott.

1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét. 1711-ben az osztrákok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom. A város fölé magasodó huszti vár romjaiban is impozáns.

Huszton a váron kívül a református templom is a Felső-Tisza mentén fekvő város nevezetességei közé tartozik. Kárpátalja egyik legrégibb temploma. A templomot a római katolikus egyházközösség építtette a XIII – XIV. század végén és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A város lakossága azonban már 1524-ben áttért a református hitre, létrehozva ezzel nemcsak Kárpátalja, de Magyarország egyik legrégibb református egyházközösségét. 1616-ban, 1644-ben, 1661-ben és 1670-ben megerősítették a templomot. 1773-ban és 1888-ban helyre állították. Tornya XV. századi, 1861-ig négy fiatornyos volt. A torony nyugati falában körteprofilokkal gazdagon díszített gótikus főkapu áll.

Római katolikus temploma XVIII. századi barokk.

Görög katolikus temploma szintén XVIII. századi.

Itt nyugszik Petrőczi Kata Szidónia az első magyar költőnő, Pekry Lőrinc kuruc generális felesége.

1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt. 1939-től 1944-ig ismét Magyarország része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye (1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok).

3) Látnivalók

  • Huszti vár romjai

 

  • Református erődtemplom

 

  • Római katolikus templom

 

  • Görög katolikus templom

 

  • Zsinagóga

 

  • Pravoszláv templom

 

  • Múzeum
 
 
Webbolt

Valutaváltó

Ezt váltanám:
 

Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje
(Utolsó frissítés dátuma: 2015.04.06.)

Erre váltanám:
 

Ügyfélszolgálat

Nyitva tartás: H-Sz: 07.00 - 16.00

Beregszászi Tourinfo Iroda

e-mail: tourinfo.beregszasz@gmail.com

Ungvári Tourinfo Iroda

+380 (0312) 61-31-93

+380-50-62-223-71

Címkefelhő

szálloda     hotel     szanatórium     szállás     szálláshely     bicikli     kerékpár     vár     ungvár     munkács     vörösbor     Liszkovec vendégház     Helikon hotel     helikon